Paradicsomszósz
- 50 dkg paradicsom
- 2 teáskanál oregánó
- 2 gerezd fokhagyma
- 2 evőkanál olívaolaj
- 1 evőkanál sűrített paradicsom
- őrölt feketebors
- só
Hámozd meg a paradicsomot, szedd ki a magját, és kockázd fel, majd párold lassú tűzön 15 percig. Keverd hozzá a sűrített paradicsomot, az olajat, a zúzott fokhagymát, végül a fűszereket.
Margharita
Margharita
- 70 dkg paradicsom
- 30 dkg mozzarella
- 4 evőkanál pecorino vagy parmezán
- egy kis csomó bazsalikom
- 5 evőkanál olívaolaj
- só
- őrölt feketebors
Szeleteld fel a paradicsomokat, és oszd el a pizzaalapon. Egy villával kissé nyomkodd szét őket, úgy, hogy hagyj 1-2 centis peremet a pizza szélén. A felszeletelt mozzarellát fektesd a paradicsomokra, majd sózd és borsozd meg. Tedd be az előmelegített sütőbe, és a középső rácson úgy 15 perc alatt süsd készre. Akkor vedd ki, és szórd meg a pecorinóval és a bazsalikomlevelekkel. Öntözd meg olívaolajjal, és süsd még 10 percig.
Verde
Verde
- 10 dkg mozzarella
- 5 szardellafilé
- egy marék petrezselyemzöld
- 1 evőkanál kapribogyó
- 2 gerezd fokhagyma
- só
- őrölt feketebors
- 2 evőkanál extra szűz olívaolaj
- 10 rukkola-levél
A mozzarellákat lecsepegtetés és felszeletelés után tedd szitára, és ököllel nyomkodd ki belőlük a maradék nedvességet is. Helyezd rá a kihúzott tésztára, és hagyj egy 1,5-2 centis peremet. Szórd rá az összevágott kaprit és petrezselyemzöldet, a szardellafilét, végül a zúzott fokhagymát. Sózd és borsozd meg, majd öntözd meg az olajjal. A középső sütősínen süsd készre, és a rukkola-levelekkel megszórva tálald
Milánói
Milánói
- 15 dkg sonka
- 20 dkg vargánya
- 1 fej hagyma
- 10 dkg parmezán sajt
- olaj
- paradicsom
- só
- bors
- kakukkfű
Vágd finomra a hagymát, fonnyaszd meg egy kevés olajban, és add hozzá a metéltre vágott sonkát és vargányát. Pirítsd le, majd ízesítsd sóval, borssal és kakukkfűvel. Add hozzá a ledarált friss paradicsomot, és jól forrald ki. A ragut terítsd a tésztára, szórd meg a reszelt parmezán sajttal, és süsd meg a sütőben.
Orgia
- 5 dkg téliszalámi
- 5 dkg csípős szalámi
- 5 dkg füstölt kolbász
- 10 dkg gépsonka
- 2 merőkanálnyi paradicsommártás
Miután a tésztát megkented a paradicsommártással, fektesd rá a sonkaszeleteket. Oszd el a tetején a vékony szeletekre vágott kolbászt és a szalámikat. Sózni nem kell. A sütő középső sínébe tolva süsd meg. Ízlés szerint sajttal is megszórhatod.
GNOCCHI (Krumplinudli)
"Jupiter főisten kénytelen volt átadni capitoliumi trónját. Napja azonban,a csütörtök -dieslovis,Giovedi,Jupiter napja- afféle ünnepecske ma is. Bizonyítják a hagyományőrző osteriák cégérei: Giovedi gnocchi, csütörtökön krumplinudli.
Délben és este egyaránt olyan étel kapható ott, amelyben a római az általa különben annyi gyanakvással övezett -s általában csak báránykák kísérőjéül elfogadott - krumplit egyenest lelkesen üdvözli.
Hozzávalók:
főtt krumpli,liszt. A sugo ízlés szerint: vaj és parmezán - "sugo di carne"
Hámozzuk meg a főtt burgonyát, törjük át, gondosan gyúrjuk össze ötödannyi súlyú liszttel. A tésztát sodorjuk hüvelykujjnyi vastagságú, hengeres rudakká, melyeket 1-1 cm hosszú darabkákra vágunk. A sodratokat avagy nudlikat - a szokás kívánalma szerint - egyik végükön az ujjunkkal vagy villával (ez a mutatósabb) kissé belapítjuk.
Ebben az esetben is bő sós vízben főzzünk - csak a leöntés pontos pillanatának megállapítása nem kíván mesteri érzéket. Amint a nudlik a felszínre bukkannak, már készen is vannak.
A burgonyának a rómaiak sosem szavazták meg a sugók teljes választékát; a kíséretnek három klasszikus esete ismeretes:
A legelőkelőbb tálalás: barna vajjal és parmezánnal - a két köznapi pedig az in bianco (fehéren), azaz vajjal és parmezánnal (vagy pecorinóval), s az egyszerű sugo di carne.
Odahaza a gnocchit többnyire már a járulékos hozzávalókkal együtt tálalják: egy tálban rétegesen beborítják a nudlit sugóval és parmezánnal, de a vendégnek legyen rá módja, hogy a maga adagját még egyszer megszórja parmezánnal, ekképp fokozván az ünnep örömeit."......
/Részlet Lenard Sándor Római konyha című könyvéből/
Délben és este egyaránt olyan étel kapható ott, amelyben a római az általa különben annyi gyanakvással övezett -s általában csak báránykák kísérőjéül elfogadott - krumplit egyenest lelkesen üdvözli.
Hozzávalók:
főtt krumpli,liszt. A sugo ízlés szerint: vaj és parmezán - "sugo di carne"
Hámozzuk meg a főtt burgonyát, törjük át, gondosan gyúrjuk össze ötödannyi súlyú liszttel. A tésztát sodorjuk hüvelykujjnyi vastagságú, hengeres rudakká, melyeket 1-1 cm hosszú darabkákra vágunk. A sodratokat avagy nudlikat - a szokás kívánalma szerint - egyik végükön az ujjunkkal vagy villával (ez a mutatósabb) kissé belapítjuk.
Ebben az esetben is bő sós vízben főzzünk - csak a leöntés pontos pillanatának megállapítása nem kíván mesteri érzéket. Amint a nudlik a felszínre bukkannak, már készen is vannak.
A burgonyának a rómaiak sosem szavazták meg a sugók teljes választékát; a kíséretnek három klasszikus esete ismeretes:
A legelőkelőbb tálalás: barna vajjal és parmezánnal - a két köznapi pedig az in bianco (fehéren), azaz vajjal és parmezánnal (vagy pecorinóval), s az egyszerű sugo di carne.
Odahaza a gnocchit többnyire már a járulékos hozzávalókkal együtt tálalják: egy tálban rétegesen beborítják a nudlit sugóval és parmezánnal, de a vendégnek legyen rá módja, hogy a maga adagját még egyszer megszórja parmezánnal, ekképp fokozván az ünnep örömeit."......
/Részlet Lenard Sándor Római konyha című könyvéből/